Gross Arnold 95 - Utazások valós és képzeletbeli tájakra

A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, az Árkosi Kulturális Központ és a Gross Arnold Galéria és Kávézó szeretettel várja az érdeklődőket a Gross Arnold 95 - Utazások valós és képzeletbeli tájakra című grafikai tárlatának megtekintésére első erdélyi állomáshelyén.

A kiállításmegnyitóra 2025. március 7-én, 17 órától kerül sor Sepsiszentgyörgyön, az Árkosi Kulturális Központban. Az eseményen köszöntőt mond: SZEBENI Zsuzsanna, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője. A tárlatot ismerteti: GROSS András Soma, a művész fia, a kiállítás kurátora. A művész jelentőségét méltatja: DOLHAI István főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Házigazda: KOPACZ Attila, az Árkosi Kulturális Központ vezetője. A kiállított anyag egy hónapig tekinthető meg.

A kiállításról

Gross Arnold (1929-2015) születésének 95. évfordulója alkalmából a művész olyan témáit mutatjuk be, amelyek az életmű egészén átívelnek: a szülőház és a kert, Torda és környéke képi megfogalmazásától haladunk egyre tágabb körökben a hazai tájak, külföldi városok, majd a képzeletbeli vidékek felé. A szülőföld, az erdélyi Torda cementporos kisvárosában álló szülői ház, benne édesapja műterme, az édesanya virágoskertje, a környező dombos vidékek, a Tordai Hasadék, az Aranyos-völgye, Körös-vidéke, Torockó, Segesvári utak emléke mind-mind végig kísérik Gross életútját. Az udvaron, az édesapja által felállított hinta ácsolt kerete egyik visszatérő, emblematikus motívuma lett több későbbi művének is. „Nekem Torda a biztonságot jelentette, a védettséget, amit apámék nyújtottak tizenhét éves koromig.”– nyilatkozta később. Műveinek java része a rézkarc nagy múltú és nagy mesterségbeli tudást igénylő technikájával készült. Kompozícióit ötvösművi finomságú megmunkálás jellemzi, amivel fantáziavilágának különös teremtményeit csipkeszerű mustraként teríti szét a képfelületen. Meseszerű, vállaltan naiv szürrealizmusával alternatív fantáziavilágot teremtett, újabb és újabb kapukat nyitva a tapasztalati valóság felszíne mögé. Gyermekien idilli álomvilágát olykor humorral, játékossággal és némi derűs iróniával fűszerezte.

A táj, a természet csodavilága mellett Grosst kezdettől foglalkoztatja a városi tér is. Korai műveinek témája a kisvárosi idill (Kertvárosi álom, Kisvárosi álom), megannyi furcsa, de szerethető lakójával. Ebből a tordai gyermekéveket megidéző, védett közegből utazásai révén lépett ki. Előbb Budapestet lakta be és írta át képzelete (Budapest, a kék álmok városa). A hatvanas évek közepétől pedig már örömmel kísérte el személyesen is külföldi tárlatait.

A kiállítást a 10 éves Gross Arnold Galéria saját archívumából válogatta a hagyaték gondozója, a galéria vezetője, Gross András. A kiállítási szövegeket Révész Emese tanulmányának felhasználásával szerkesztette Gross András.

Gross Arnold életrajza

Gross Arnold 1929. november 25-én született Tordán, Erdélyben. Édesapja Tordai Gross Károly, ismert szentkép- és tájképfestő, rajztanár, édesanyja Kovrig Ilona, a helyi francia tulajdonú cementgyár igazgatójának titkára. Édesapjával és bátyjával, Tivadarral gyakran járták a természetet, a Tordai-hasadék és környékén akvarelleket és rajzokat készítettek. 1940-ben a család Nagyváradra költözött. Elemi iskoláit Tordán és Nagyváradon járta, nem túl sok lelkesedéssel.

1947. augusztus 11-én, 17 évesen, az újra Romániához csatolt Nagyváradról a zöldhatáron gyalog szökött át Magyarországra. Érettségi nélkül, rendkívüli hallgatóként, a bemutatott rajzai alapján vették fel az Iparművészeti Főiskolára, ahol Kádár György és Hincz Gyula voltak a mesterei.

1949 őszétől a Grafikai Tanszéket átszervezték a Képzőművészeti Főiskolára. Koffán Károly révén megismerte a sokszorosított grafikai technikákat. Mesterei mellett nagy hatással volt rá a barátja, Kondor Béla, valamint „fogadott mestere”, Szabó Vladimir. 1953-ban a Képzőművészeti Főiskolán grafikai munkákkal szerzett diplomát. A Szigligeti várdomb című réz karcáért 1955-ben, 26 éves korában III. fokozatú Munkácsy-díjban részesült. 1956 februárjában a Fényes Adolf Teremben megnyílt első egyéni kiállítását Domján József grafikusművész nyitotta meg. 1958-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Ex Libris pályázatának 1. díját nyerte el. 1963-ban a miskolci II. Országos Grafikai Biennálén a Képzőművészeti Alap díját nyerte el. 1964-ben a Mednyánszky Teremben megnyílt egyéni tárlatának katalógusának előszavát Körner Éva írta. Nemzetközi elismerését jelezte, hogy 1966-ban és 1968-ban a Krakkói Grafikai Biennale első díjával jutalmazták. 1967-ben Munkácsy-díj II. fokozatában részesült, 1969-ben egyéni tárlatai nyílnak Amszterdamban, Zürichben és Stockholmban. Pest-budai történetek című nagy méretű olajképét az újonnan fölépült Duna Intercontinental Szálloda cukrászdájában állítják ki.

1970-ben a Dürer Teremben megnyílt nagyszabású tárlatát Kondor Béla nyitotta meg. Egyéni kiállításai nyíltak Helsinkiben, Bergenben és Brüsszelben. 1972-ben Sára Sándor és Rózsa János Csudavilág címen kisfilmet forgatott róla. 1973-ban 12 lapos mappája jelent meg Körner Éva előszavával a Corvina Kiadó jóvoltából. 1975-ben rézkarcait a Los Angeles-i Frederick S. Wight Galéria Willem de Koonig litográfiával együtt mutatta be. 1979-ben Adamis Anna dalszövegeivel Versek és képek címen jelentek meg rajzai a Corvina Kiadó kiadásában. 1980-ban Játék-film címen az MTV bemutatta Gross Arnoldról készült, 1978-ban forgatott portréfilmjét.

1982-ben a Buda Penta Hotel megrendelésére elkészül két fő műve, a Nyáron törpéket hoztak a balatoni gólyák és a Kertvárosi álom. 1985-ben Gross Arnold emlékkönyve címen albuma jelent meg a Móra Kiadónál. 1987-ben Érdemes Művész elismerést kapott. Miután XI. kerületi Fegyvernek utcai műtermét a szomszéd építkezése miatt nem tudja használni, hosszú pereskedést lezárva 1991-ben a Top Galériában megnyílt egyéni tárlatán bemutatja Búcsú a művészettől című művét. 1993-ban Sinóros Szabó Katalin szerkesztésében albuma jelenik meg. 1995-ban Kossuth-díjat kapott. 1996-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta, székfoglaló kiállítását az Ipar- művészeti Múzeumban rendezte meg. 2008-ban több mint száz művét bemutató önálló albuma jelent meg a Medence Csoport kiadásában. 2009-ben a 80. születésnapja alkalmából 80 kép 80 ásvány címen a Természettudományi Múzeum rendezett nagyszabású kiállítást képeiből és színes ásványgyűjteményéből. Pro Urbe Budapest díjat kapott. Torda város díszpolgárának választotta.

2014-ben a Nemzet Művészei közé választották. Ebben az évben, még a jelenlétében nyitott ARNOLDO néven bemutatóterme, galéria-kávézója a XI. kerületi Bartók Béla úton, fia, Gross András által, aki azóta is gondozza a művészi örökséget, ápolja a hagyatékot.

2015. január 22-én hunyt el Budapesten.

2019-ben életműkiállítás nyílt munkáiból a budapesti Széphárom kiállítótérben, ahol a három nagyméretű fő művét is bemutatták, melyek még nem voltak egyszerre egy térben. A Művészet kertje - Gross Arnold művészete címmel, 304 színes képpel illusztrált életmű kötet jelent meg, Révész Emese művészettörténeti tanulmányával.

Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Árkosi Kulturális Központ (Olt utca 6.)
Időpont: 2025. március 7, 17 óra
Kiállítás időtartama: 2025. március 7 – április 6.
Szervezők: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, Árkosi Kulturális Központ, Gross Arnold Galéria és Kávézó, Carola Egyesület