„Mikor széjjelszakadsz, akkor vége...” – Tüntetés Csíkszeredában
2009.05.27
Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen tüntettek, a magyar összefogás fontosságát emelve ki az erdélyi magyarság mind közösségi, mind politikai kifejeződésének és megnyilvánulási lehetőségeinek szempontjából. A magyar összefogás egy olyan lehetőség, amelyhez mindannyiunknak fel kell nőni, félretéve pártpolitikai szimpátiánkat és elköteleződésünket – fogalmazódott meg a felszólalók üzenete, hisz a mostanra már igencsak erősen körvonalazódó romániai politikai tendenciák áthelyezik a hangsúlyokat, ahol már nem az számít, hogy pártszimpatizáns valaki, hanem az, hogy magyar. A közel 18 000 jelenlévő is megértette az üzenetet, az egyik tüntető biztos meggyőződéssel jelentve ki, hogy „mikor széjjelszakadsz, akkor vége (...), ha annyi eszünk nincsen, akkor meg is érdemeljük”. Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke amellett emelt szót, hogy ez nem fog megtörténni, a magyar intézményvezetők leváltása a magyar többségű településekből nem jelenti a vég kezdetét. E hit szimbolikus kifejeződése a székely himnusz egy versszakának átértelmezése is. Markó Béla szövetségi elnök már május 4-én, Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Összefogás kampányindítóján kifejtette, hogy a székely himnusz egy verssorát másként kellene énekelni: „maroknyi székely erős, mint a szikla.”, a „maroknyi székely porlik, mint a szikla” helyett.
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert köszöntötte a Háromszékről, Marosszékről, Udvarhelyszékről, Gyergyószékről, Csíkszékről érkeztek tüntetők. A magukkal hozott táblákon nem csupán saját maguk és egymás megerősítésére megfogalmazott üzeneteket olvashattunk, hanem a román polgártársaink számára megfogalmazottakat is: „Vrem autonomie locală autentică. Ne-am săturat de discriminare. Most vagy soha!!!”, „Noi secuii, aici ne-am născut. Nu am primit în cadou ţinutul secuiesc, jos cu purificarea etnică.”, „Székelyföld nem gyarmat!!!”, „Tartsák be az etnikai arányosságot.”, „Elég a burkolt elrománosításból!”. Hogy milyen is a valós autonómia, arra az elhangzott beszédek mind választ fogalmaztak meg.
A tüntetés házigazdája köszönetét fejezte ki, példaként emelve fel a költő és a lelkész összefogását, akik „Erdélybe tető alá hozták az összefogást. Megmutatták, hogy van kiút. Ez a kiút nem lehet más, mint az autonómia.” A polgármester továbbá kiemelte annak abszurditását, hogy nem az anyanyelvünkön szolgáltatnak igazságot fölöttünk.
Markó Béla szövetségi elnök megköszönte az egybegyűlt közösségnek, hogy eljött „szolidaritását és közös akaratát kinyilvánítani,”, rávilágított, hogy a történelem során sokszor és sokan próbálták irányítani a székelyeket, meghozni helyettük a döntéseket, viszont mindezidáig nem sikerült. A román politikai döntéshozást figyelve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy „a román politikusok nem okosak, nem ravaszok, hanem ostobák. 90 esztendeje próbálnak újból és újból helytartókat küldeni a nyakunkra, 90 esztendeje nem sikerül (...) a székely nép szabadságszeretete ezt nem hagyja.” Politikai állásfoglalásukkal és lépéseikkel éppen annak létjogosultságát bizonyítják, ami ellen érvelnek, éspedig a helyi önrendelkezés megvalósulásának elengedhetetlen voltát. Mindabban, amit az erdélyi magyarok maguknak kérnek egy magától értetődő, teljes normalitással bíró igény fejeződik ki, Markó Béla szerint a székely nép annyit kér csupán, hogy „élje a maga életét, beszélje a saját nyelvét, döntsön a sorsáról.”
Tőkés László európarlamenti képviselő, a Magyar Összefogás listavezetője rávilágít, hogy a román politikai elit épp az Európai Parlamenti választások időszakában tesz az unió politikájával teljesen ellentétes intézkedéseket. Tőkés meglátásában „az erdélyi magyarság érték, legyen a magyar ügy európai üggyé”. Az Európai Parlamenti helyekre éppen azért van az erdélyi magyarságnak szüksége, hogy ügyét képviselni tudja, „Önmagunkban nem vagyunk elég erősek.” Az EMNT elnöke kéri továbbá a még mindig kételkedőket, hogy kételyeiket tegyék félre, hisz a Magyar Összefogás kínálja azt a lehetőséget, amely elvezethet a magyar önrendelkezés megvalósulásához.
A csíkszeredai tüntetésen felszólalt még Korodi Attila parlamenti képviselő, Pál Ferenc, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székelyföldi alelnöke, Darvas József címzetes alperes, Szatmári Judit, csíkszeredai református lelkész, Gyerkó László RMDSZ-es szenátor pedig felolvasta a tüntetésen elfogadott kiáltványt. A Harmónia Oktett és a Role együttes közösen elénekelték az Összetartozunk című dalt.
A kiáltvány az RMDSZ honlapján olvasható: http://rmdsz.ro/hirek.php?hir=1590
Fotók: Vargyasi Levente
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert köszöntötte a Háromszékről, Marosszékről, Udvarhelyszékről, Gyergyószékről, Csíkszékről érkeztek tüntetők. A magukkal hozott táblákon nem csupán saját maguk és egymás megerősítésére megfogalmazott üzeneteket olvashattunk, hanem a román polgártársaink számára megfogalmazottakat is: „Vrem autonomie locală autentică. Ne-am săturat de discriminare. Most vagy soha!!!”, „Noi secuii, aici ne-am născut. Nu am primit în cadou ţinutul secuiesc, jos cu purificarea etnică.”, „Székelyföld nem gyarmat!!!”, „Tartsák be az etnikai arányosságot.”, „Elég a burkolt elrománosításból!”. Hogy milyen is a valós autonómia, arra az elhangzott beszédek mind választ fogalmaztak meg.
A tüntetés házigazdája köszönetét fejezte ki, példaként emelve fel a költő és a lelkész összefogását, akik „Erdélybe tető alá hozták az összefogást. Megmutatták, hogy van kiút. Ez a kiút nem lehet más, mint az autonómia.” A polgármester továbbá kiemelte annak abszurditását, hogy nem az anyanyelvünkön szolgáltatnak igazságot fölöttünk.
Markó Béla szövetségi elnök megköszönte az egybegyűlt közösségnek, hogy eljött „szolidaritását és közös akaratát kinyilvánítani,”, rávilágított, hogy a történelem során sokszor és sokan próbálták irányítani a székelyeket, meghozni helyettük a döntéseket, viszont mindezidáig nem sikerült. A román politikai döntéshozást figyelve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy „a román politikusok nem okosak, nem ravaszok, hanem ostobák. 90 esztendeje próbálnak újból és újból helytartókat küldeni a nyakunkra, 90 esztendeje nem sikerül (...) a székely nép szabadságszeretete ezt nem hagyja.” Politikai állásfoglalásukkal és lépéseikkel éppen annak létjogosultságát bizonyítják, ami ellen érvelnek, éspedig a helyi önrendelkezés megvalósulásának elengedhetetlen voltát. Mindabban, amit az erdélyi magyarok maguknak kérnek egy magától értetődő, teljes normalitással bíró igény fejeződik ki, Markó Béla szerint a székely nép annyit kér csupán, hogy „élje a maga életét, beszélje a saját nyelvét, döntsön a sorsáról.”
Tőkés László európarlamenti képviselő, a Magyar Összefogás listavezetője rávilágít, hogy a román politikai elit épp az Európai Parlamenti választások időszakában tesz az unió politikájával teljesen ellentétes intézkedéseket. Tőkés meglátásában „az erdélyi magyarság érték, legyen a magyar ügy európai üggyé”. Az Európai Parlamenti helyekre éppen azért van az erdélyi magyarságnak szüksége, hogy ügyét képviselni tudja, „Önmagunkban nem vagyunk elég erősek.” Az EMNT elnöke kéri továbbá a még mindig kételkedőket, hogy kételyeiket tegyék félre, hisz a Magyar Összefogás kínálja azt a lehetőséget, amely elvezethet a magyar önrendelkezés megvalósulásához.
A csíkszeredai tüntetésen felszólalt még Korodi Attila parlamenti képviselő, Pál Ferenc, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székelyföldi alelnöke, Darvas József címzetes alperes, Szatmári Judit, csíkszeredai református lelkész, Gyerkó László RMDSZ-es szenátor pedig felolvasta a tüntetésen elfogadott kiáltványt. A Harmónia Oktett és a Role együttes közösen elénekelték az Összetartozunk című dalt.
A kiáltvány az RMDSZ honlapján olvasható: http://rmdsz.ro/hirek.php?hir=1590
Fotók: Vargyasi Levente