A nagyváradi festészet egyik meghatározó alakjának állít emléket az Erdélyi Művészeti Központ új tárlata

KRISTÓFI János retrospektív kiállítása

„Kristófi képei legmélyebb érzéseinkben érintenek meg bennünket, mert hangulatokat, emlékeket, emléktöredékeket ébresztenek fel, függetlenül attól, hogy napsütötte házakat, havas templomot vagy esőáztatta utcácskát ábrázolnak. A lélek érzékenységével közelítő festő képein a legegyszerűbb motívum is szépséggé lényegül át. Költői ihletettségű művész, látásmódja és stílusa tiszta, áttekinthető, minden képe ember és természet, ember és környezetének harmonikus kapcsolatáról mesél a nézőnek.”

Banner Zoltán

Július 22-én, kedden 14 órától az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és dr. Bordás Beáta, művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője megnyitják KRISTÓFI János (1925–2014) festőművész kiállítását. Közreműködik: Kristófi Ágnes Emese (szoprán) és Szőcs Botond (zongora). A tárlatnyitó a szintén kedden kezdődő 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előrendezvénye.

Kristófi János festőművész 1925. december 15-én született a bihari Monospetri községben. Már az elemi- és középiskolai években megnyilvánuló sokoldalú tehetségét felismerve – szépen írt, rajzolt, korán megtanult orgonálni, énekhangja pedig kiemelkedett az átlagból –, életútját a római katolikus egyház egyengette 1949-ig, főiskolai tanulmányai megkezdéséig. 1949-ben felvételt nyert a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetbe, amely a következő évtől Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola néven működött tovább. Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Kovács Zoltán és Mohy Sándor voltak festészeti tanárai. 1954-től haláláig Nagyváradon élt. 1955-től nyugdíjba vonulásáig, 30 éven át a Városi majd Népi Művészeti Iskolának nevezett, magas szakmai színvonalat képviselő művészeti szabadiskola tanáraként nemzedékeket nevelt a művészet szeretetére, indított el a művészi pályán. Folyamatosan részt vett a váradi és az országos művészeti életben, minden fontos csoportkiállításon szerepelt és jelentős számú egyéni kiállításon mutatkozott be otthon és külföldön. 1956-ban feleségül vette a tehetséges szobrász-kerámiaművészt, Hoványi Juditot. Házasságukból tíz gyermek született. 2014. január 5-én bekövetkezett haláláig Kristófi Nagyváradon élt és alkotott, mint a város meghatározó pedagógus egyénisége és festő-krónikása.

A művész festői stílusa több szálon kötődik a posztnagybányai törekvésekhez és az impresszionizmushoz. Kristófi János a természetelvű piktúra képviselője volt: képein a fénnyel telített színek a látvány természethű, mégis egyéni módon átköltött kifejezésével párosulnak. Életművét – amely több mint kétezer festményre becsülhető – két korszakra, ezen belül öt vonulatra tagolhatjuk, amelyek ugyanakkor párhuzamosan, illetve egymásba fonódva, egymást keresztezve érvényesültek munkásságában. Életműve felöleli a falusi táj és ember, mindenekelőtt szülőfaluja, Monospetri megörökítését, az urbanisztikai táj – elsősorban Nagyvárad, de későbbi utazásai helyszíneinek is – letisztult, romantikus, ugyanakkor történelmi hangulatához hű dokumentálását is. Második alkotói korszakát a műterem és művészet világát megidéző oldott hangulatú, árnyalatgazdag ecsetkezeléssel jellemezhető festmények és egyre nagyobb szerepet kapó aktok, valamint – később – a fokozatosan nyomasztóbbá váló diktatúra idején a szorongás, a várakozás érzéseit közvetítő, történelmi viseletekre emlékeztető, gyászosan archaikus öltözetű asszonyalakok és komor épületek képviselik. Kristófi második alkotói korszakának termései a festő kialakult stílusát megőrző, de szakrális tematikájú alkotásai is, amelyek megkülönböztetett helyet biztosítanak számára a kortárs erdélyi festészetben.

Jelen tárlat mintegy ötven festményt mutat be, amelyek Kristófi János több évtizedes munkásságának fent említett korszakait és irányvonalait szemléltetik. A válogatás során elsősorban a művész fő témáira, a nagyváradi városképekre, valamint a székelyföldi és magyarországi utazásainak helyszíneit megörökítő látképekre összpontosítottunk, de mindezek mellett a korai alkotásai a szülőfalu világát is megidézik, továbbá néhány jellegzetes zsánerkép is helyet kapott a tárlat anyagában.

A tárlat 2025. szeptember 5-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.

Szeretettel várjuk a megnyitóra és a kiállításra!

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület

A kiállítás megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával.

Támogatók: Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alap, Grand Hotel Bálványos