Oszmán-török textíliák a fejedelemkori Erdélyben a források és a tárgyi emlékek tükrében
A Székely Nemzeti Múzeum szeretettel meghívja 2011. június 28-án, (kedd), 18 órára dr. PÁSZTOR EMESE művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjtemény vezetőjének Oszmán-török textíliák a fejedelemkori Erdélyben a források és a tárgyi emlékek tükrében című előadására, a Bartók Terembe.
A 16-17. századi magyar nyelvű források (hozomány- és hagyatéki leltárak, kincstári jegyzékek, naplók, levelezések stb.) tanúsága szerint számos oszmán-török eredetű textilféle volt használatos a fejedelemségkori Erdélyben és a Magyar Királyság területén. Míg Erdélybe az értékes török portékák elsősorban kereskedelem, diplomáciai ajándékozás vagy megrendelés útján kerültek, a Magyar Királyság főnemeseinek tulajdonában lévő török munkák leggyakrabban hadizsákmányból, a jómódú török rabok által fizetett hadisarcból, hozományból vagy örökségből származtak. A hódoltság kori török textíliák (szövetek, viseletek, lakástextíliák, lóöltözetek stb.) kutatásában az erdélyi magyar nyelvű források szerepe nélkülözhetetlen. A gyűjteményekben fennmaradt török textilfélék jelentős részéről csak az említett korabeli leírásokból tudhatjuk meg, hogyan nevezték egykor, milyen értéket képviseltek, hol és milyen módon használták az erdélyi és a magyar otthonokban.
Az előadás a forrásadatok és a tárgyi emlékek összevetésével kívánja bemutatni az Erdélyben egykor használatos oszmán-török textíliák jellegzetes típusait, köztük olyan, ma már nem közismert textilféléket, mint a patyolat, kutink, bagazia, muhar, majc, jancsika, skófiumos cafrag, kecse, velence, dufla skárlát szőnyegek stb.
Forrás: Székely Nemzeti Múzeum
