In memoriam Gábor Áron (1814-1849)

Megtekinthető az eredeti Gábor Áron ágyú!

Péntek este negyven év után először láthatta a háromszéki nagyközönség Gábor Áron eredeti ágyúját. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum megújult ’48-as kiállítása keretén belül kapott helyet a székelyek szimbolikus műkincse. A múzeum vendégkönyvében első nap már több mint 250 méltató bejegyzés született, ez is jelzi, nagy érdeklődés övezi az ágyú hazatérését.

A 48-as emlékterem új arculattal, látványban megújulva fogadta a látogatókat a megnyitón, a kiállítás Gábor Áron életútját, az ágyúöntés történetét mutatja be. A tárlatnyitón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, a Bukarestből hazahozott székely ereklye Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszternek, valamint a város, illetve a megye elöljáróinak köszönhető.

„A fővárosi Román Nemzeti Történeti Múzeum egyelőre négy hétre adta kölcsön az ágyúcsövet, bízunk abban, ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi műtárgy Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, akkor akár véglegesen itthon maradhat” – emelte ki Vargha Mihály.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hiába volt Gábor Áron lánglelkű forradalmár, összefogás nélkül soha nem készülhetett volna el az erdélyi hadszíntereken felvonuló 70 ágyú. Az önvédelmi harc idején ugyanis egyetlen ólom vagy cinedény sem maradt a háztartásokban, és a háromszéki községek összesen 125 harangot ajánlottak fel ágyúöntés céljára.

„Gábor Áronék tudták: minden, amiért érdemes élni, a családunk, a munkánk, az otthonunk, az a hely, ahol felnevelhetjük a gyermekeinket, az a hely, ahol nyugovóra hajthatjuk a fejünket, nos, mindez veszélybe került. Tudták, a haza iránti hűség az életnél is fontosabb, mert ez a hűség az életünket ugyan nem védi meg, de az életünk értelmét és célját megadja” – idézte fel a háromszéki hősiességet Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.


1848-49 történetében a kezdet és a vég között ott van a csúcspont is – hívta fel a figyelmet a  megyei önkormányzat vezetője „A reménység és a reményvesztettség között ott van a győzelem is. Használjuk ki most ezt a mai lehetőséget, hagyjuk, hogy itt a Székely Nemzeti Múzeumban megérinthesse lelkünket a hely szelleme, a szabadságharc, túlzás nélkül mondhatjuk, ez a magyar történelem egyik legfényesebb, legragyogóbb pillanata. Igen, ezen a helyen méltán érezhetjük magunkat győztesnek, és itt ezt büszkén mondjuk is ki” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Ünnepi beszédében Kedves Gyula budapesti hadtörténész elmondta a székelység szimbóluma Gábor Áron ágyúja, mert benne van 1848 szellemisége, a hazaszeretet és önfeláldozás példája. „Gábor Áron ágyúja több mint egy öntvény, a nemzeti emlékezés oltárára letett ereklye,  jelképe annak, hogyan birkózik meg lehetetlennek tűnő feladatokkal egy közösség, ha tagjai összefognak” – emelte ki Kedves Gyula.

A gyűrűkkel díszített ágyúcső 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, és  mintegy 370 kilogramm súlyú. Gábor Áron őrnagy hetven ágyúja közül mindössze ez az egy került elő, valószínűleg azért, mert 1849 júniusában öntötték és már nem maradt idő arra, hogy bevessék a harcba.  A Székely Nemzeti Múzeum munkatársai önkéntesek segítségével aláírásgyűjtést kezdeményezett, amellyel megerősíteni szeretnék: itthon a helye Gábor Áron eredeti ágyújának!


Fotók: Henning János