Markó: a kormány politikája az autonómia malmára hajtja a vizet

Markó Béla Szövetségi elnök egy könyvbemutató apropóján, csütörtök délután Sepsiszentgyörgy központjában a magyar és a román sajtó képviselőivel teázott. A beszélgetésen vett részt Antal Árpád András polgármester és Tamás Sándor megyei önkormányzati elnök is. A járókelők meglepetésére.

A beszélgetés kötetlen hangulatban zajlott, a politikusok, a sajtósok és a bámuló járókelők kölcsönhatásában. A Szövetségi elnök a később bemutatandó könyvének apropójával indított: “Egy irredenta mindennapjai” a valaha virágzó szeku megfigyelési jegyzőkönyveit gyűjtötte össze. A könyv címének román értelmezésének problematikájától eltekintve a társaság – a jelenlevők örömére - áttért a napi politika kérdéseire.


Markó Béla kérdéssel indított: “hogy áll a román demokrácia szekere?”. Mint kiderült, nem túl jól: az RMDSZ és a PNL közösen benyújtott és megbukott bizalmatlansági indítványát a kormány komoly bírálataként szánták. Ugyanis a jelenleg regnáló kormány energiáit a két nagy párt közti marakodás, kapkodás és a vezető pozíciókért, a titkosszolgálatokért folyatott harc köti le, miközben a gazdasági környezet fokozatosan romlik. Románia recesszióba került, 2OO8 első három hónapjához viszonyítva 6%-os visszaesést mutat a gazdasági növekedés (románul PIB). Sőt, a végrehajtói hatalom az alkotmányos intézményeket is megkerülve cselekszik, az igazságszolgáltatás esetében - ami nemzetközi viszonylatban is kulcsfontosságú terület - a törvényhozói jogkört is átvenné a parlamenttől: kormányzati felelősségvállalással igyekszik érvényt szerezni törvényjavaslatainak.

Antal Árpád András és Tamás Sándor kiegészítették: az ígéretek ellenére, a Székelyföldön elakadni látszanak a fejlesztések. Csak az oktatás területét véve példának, a kormány csupán a már elvégzett munkálatokat fizette ki, a fejlesztések befejezésére, folytatására azonban már nem biztosít forrásokat.


Mindezt már csak tetőzi, hogy a dekoncentrált intézmények átpolitizálása 1O évvel veti vissza Romániát. Ez nemcsak, hogy zűrzavart okoz az intézmények működésében, de egy politikai konszenzust is felrúg. A román politikai elit idáig azon fáradozott, hogy a kommunista rezsim örökségét lebontsák, depolitizálják ezeket az intézményeket. Mivel nem túl szerencsés ha egy politikus dönt szakmai kérdésekben. A 9O-es évek óta minden jelentős román politikai erő egyetértett egy független, stabil állandó közszolga testület létrehozásban. A jelenlegi kormányszövetség ezt írja felül a dekoncentrált intézmények klienturális alapon történő lefejezésével.
A magyar kisebbség képviselőit ez az eljárás érzékenyebben érinti. Etnikai tisztogatás folyik és etnikai feszültségeket gerjesztenek ezek az intézkedések.: nem szakmai alapon történnek a kinevezések, a magyar intézményvezetőket románok váltják fel. Kovászna megye esetében a magyar nemzetiségű intézményvezetők aránya 45%-ról 15%-ra esett vissza. Holott a megye lakósságának nemzetiségi aránya 75%-25%-os megoszlást mutat. Antal Árpád András egy furcsa szociológiai jelenségre hívta fel a jelenlevők figyelmét: Háromszéken a bodza-vidéken születettek jobb esélyekkel kerülnek vezetői pozíciókba, hiszen jelentősen felülreprezentáltak a megyei intézményekben.


A magyar kisebbség igényeinek semmibe vételével a kormány épphogy az autonómia malmára hajtja a vizet. Hiszen ezek az események azt mutatják: semmilyen garancia nincs ami megakadályozná, hogy a magyarságot  kiszorítsák az intézményekből. Így akkor más megoldások után kell nézni, el kell érni, hogy a magyarság maga döntsön ezekről az intézményekről. Markó két megoldás lát, az egyik a decentralizáció folytatása amiben teljes mellszélességgel támogatja a kormányt és a kisebbségi törvény újbóli napirendre tűzése. Ez a törvénytervezet jogi garanciákat kínál legalább a művelődés és az oktatás területén. Újságírói kérdésre a Szövetség elnök kifejtette, a problémát nemzetközi szintre kívánja vinni az RMDSZ, jövő héten például az EU-s országok külügyeit fogják tájékoztatni.