BOROS Lajos, az erdélyi absztrakt festészet korai képviselőjének tárlata az EMÜK-ben
Nonfiguratív festészet, túl az esetlegességek határán
Az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében, 2024. február 9-én 18 órakor nyílik meg BOROS Lajos (1928–2011) festőművész életműkiállítása. Az absztrakt festészetet Erdélyben meglepően korán művelő, önmagát Mattis Teutsch János tanítványként is meghatározó Boros Lajos műveit bemutató tárlatot dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője és Gazda József művészettörténész nyitják meg.
A máramarosszigeti születésű Boros Lajos a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet grafika szakán tanult, emellett művészettörténet, pedagógia, lélektan és filozófia előadásokat is hallgatott. 1953-ban házasságot kötött egyetemi kollégájával, Jakab Anna festőnővel, akivel az egyetem elvégzését követően Bácsfaluban (Brassó megye) telepedtek le. Boros ekkor ismerte meg a Romániába visszatért Mattis Teutsch Jánost, akinek művészete egy életre meghatározó lett saját emberi és művészi habitusának alakulásában, az ő tanácsára elkezdte tanulmányozni a kompozíciótant és az ikonfestészetet. 1970-ben részt vett Wiesbadenben a brassói képzőművészek kiállításán, ottléte alatt pedig menedékjogért folyamodott. Boros Lajos 2011-ben bekövetkezett haláláig a németországi Wiesbadenben élt, ahol tanárként dolgozott, miközben töretlenül építette sajátos festői életművét.
Boros romániai viszonylatban meglehetősen korán, a hatvanas években, áttért az absztrakt festészetre. 1965-ben kezdett el foglalkozni az őskompozíciós elmélettel, a németországi letelepedés után pedig megszülettek az első, kezdetleges őskompozíciós képei (1971). Lényegében ezt az elméletet és formát dolgozta fel és fejlesztette életművének hátramaradó negyven évében, így teremtve meg a sajátos, a teremtés harmóniájához méltónak lenni kívánó, Boros Lajos-i „különvilágot”. Az Erdélyi Művészeti Központ jelen tárlatán megtekinthetőek az alkotó korai, stilizált, visszafogott színskálájú, munkásábrázolásai, első, még Erdélyben készült absztrakt festményei, illetve a Németországban festett, majd a művész halála után hazakerült alkotások, amelyek egymásutániságában és egymás mellé való helyezésében jól nyomon követhető a Boros Lajos által kialakított rendezőelv az „őskompozíciós” alkotóséma kialakulása és kibontakozásának szakaszai. Az „őskompozíció” teremtőelve révén az alkotó szakralitásra törekvő rendet teremt festményeinek absztrahált alakzatiságában.
„Különvilágot teremtett művészetében Boros Lajos.
Sajátos, senki máséhoz nem mérhető s nem is hasonlítható művészetet.”
(Gazda József, művészettörténész)
A tárlat 2024. március 30-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton, új nyitvatartási rend szerint, 10 és 14 óra között.
